Energiatakarékossági adatok egy integrált rendszerű hőszigetelő üvegezéshez.
Egy integrált reluxás két rétegű hőszigetelő üvegszerkezet esetén a következő fő paramétereket kell figyelembe venni:
- Ug (hőátadás)
- g (teljes energiaátvitel)
- SA (sugárzási abszorpció)
- SR (sugárzási reflexió)
- LR (fényvisszaverés)
- LT (fényáteresztés)
- Ra (színvisszaadás)
Ezeknek a paramétereknek a szabályozásával egy reluxás rendszerű hőszigetelő üvegszerkezet teljesítménye optimalizálható, és a rendszer tulajdonságai a lehető legjobb módon használhatóak ki. Az üveg és a lamella (festék típusa, színe) optimális kombinációja ezért alapvető fontosságú.

Napenergia
A teljes energiaátvitel, az úgynevezett g-érték, jelzi a közvetlenül beáramló napsugárzást a beltérbe. A magas g-érték nagy energia felhasználást jelez.
Azt, hogy a reluxás rendszer mennyi napenergiát engedd át, az nagy mértékben függ az üvegezéstől és hogy a lamella milyen szögbe van beállítva.
A két illetve háromrétegű üvegezésnél a g-érték egész évben állandó. A reluxával egybe épített rendszer esetén viszont viszont a lamellák beállítása illetve pozíciója (nyitott vagy zárt) nagyban befolyásolják az értéket.
Ennek eredményeképpen a téli napsugárzás (nyitott lécekkel vagy teljesen felhúzott függönyökkel) a lehető legjobban kihasználható és nyáron a zárt lamellák vagy teljesen leeresztett reluxa mellett csökkenthető az áthaladó napenergia mennyisége. A g értékre vonatkozó irányértékek például három rétegű üvegszerkezet esetében körülbelül 55%. Ez a érték akár 10 %-kal csökkenthető, ha az üvegszerkezetbe integrált reluxát használunk.


Sugárzási értékek
Annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a hőszigetelő üvegszerkezet felmelegedését, elengedhetetlen az integrált árnyékolás sugárzási reflexiójának (SR) növelése és ezáltal a sugárelnyelés (SA) csökkentése. A sugárzás abszorpciója közvetlen hatást gyakorol a hőszigetelő üvegezés hőmérsékletére. Az alacsony abszorpciós értékek alacsonyabb hőmérsékletet jelentenek az üvegezésben. Nem kevésbé fontos itt is a megfelelő lamella szín választása.
A magas reflexióval és alacsony abszorpcióval rendelkező lamellák szélsőséges körülmények között is garantálják az üvegezés elfogadható felmelegítését, anélkül, hogy kompromittálnák az otthoni kényelmet. A lamellák sugárzási abszorpciós együtthatója (SA) soha ne lépje túl a 40 % körüli küszöbértéket.
Árnyékolási együttható (SC)
Ugyanilyen fontos az árnyékolási együttható, ami a naphő felvétel arányát adja, ami azt jelzi, hogy a beépített rendszer energiabevitelének mennyisége alacsonyabb, mint egy 4 mm-es szabványos üveg esetén. Az árnyékolási együttható dimenzió nélküli számmal 0-tól 1-ig kerül kifejezésre. A magas árnyékolási együttható nagy hőfelvételre, míg az alacsony árnyékolási együttható kis hőfelvételre utal. Az SC-értéket jelentősen befolyásolja a kiválasztott üvegtípus is. Az árnyékolási együttható kapcsolatban áll az ablakrendszer bármely olyan fontos részének hatásával, – úgymint a többrétegű üveg, a tükrös bevonat, vagy az üvegrétegek közötti redőny -, melyek a naphő áramlását csökkentik. Egy normál hőszigetelő üveg 0,7-es árnyékolási együttható értéke, 0,1-re csökkenthető, egy integrált reluxa beépítésével.
Fénytechnikai jellemzők
Jó fényvisszaverés (LR) esetén a napfény erősen blokkolódik a reluxán, így a közvetlen beáramló napfény egyszerűen korlátozható, és a fényt a megfelelő lamella beállítással, kevésbé zavaró területekre irányítható. A helyes lamella használattal a beeső fény indirekt szabályozható, és a belső területek megvilágítására praktikusan használhatók. Az üvegezéstől és a forgatható dőlésszögtől függően a fényáteresztés 50 %-2% között lehet.


Energiamérleg
A teljes energiamérleg a téli és a nyári egyéni értékek összegéből adódik:
A téli energiamérleg az energiabevitelek összege, mínusz az energiaveszteség. Az energiabevitelek a rendszer g-értékétől és az Ug-érték energiaveszteségétől függenek. Az egyensúly mindig negatív, de olcsóbb (a fűtési igényekhez) az optimális energiafelhasználás mellett. A fent említett Ug és a g-érték paraméterei mellett, továbbá befolyásoló tényezők lehetnek, az ablakok tájolása, a felhős napok száma a megadott területen, a fűtési szezon időtartama, és az átlagos hőmérséklet-különbség a fűtési idényben.
A nyári energiamérleg, a nap és hőenergia összegéből és a külső és belső lakótér hőmérséklet különbségéből adódik. Nyilvánvaló, hogy egy egyszerű üvegezésnél a nyári energiamérleg negatívabb, mint egy olyan rendszerben, ahol jó napvédelemmel ellátott üvegezést használnak.
Télen egy hővédelemmel (Low-E) ellátott üvegezéssel nagyobb megtakarítást érhetünk el (alacsonyabb fűtési költségek).
Magyarázat:
Kerülni kell a belső és külső hőveszteséget. E célból lágy bevonatos üvegszerkezeteket alkalmaznak. A redőny felhúzható a nap folyamán, így nagyobb a napenergia felhasználás, éjjel pedig csökkenthető a hőveszteség a reluxa lehúzásával.
Nyáron nagyobb energiamegtakarítást érünk el, ha a lamellákat a megfelelő szögbe állítjuk, így csökkenthetjük a napenergia bejutását a beltérbe (alacsonyabb légkondicionáló költségek).
Egy jó hőszigetelő üvegezés jellemzői évszak szerint
Évszak g Ug
Nyár ALACSONY ALACSONY
Tél MAGAS ALACSONY
Ez egy olyan dinamikus rendszer, amely alacsonyan tartja a hőátbocsátási értéket (Uw) és a teljes energiát az időárásnak megfelelően tudja szabályozni.

=
Reluxás hőszigetelő üvegszerkezet
A reluxás hőszigetelő üvegszerkezet egész évben előnyösebb energiateljesítményt biztosít, a többi hasonló rendszerekhez képest. Egy teljes éves időszakot tekintve, összehasonlítva egy kétrétegű hőszigetelő üvegezést normál üveggel és egy kétrétegű hőszigetelő üvegezést Low-e bevonattal, 49 %-os energia veszteséget jelent a bevonatos szerkezetnél, a normál bevonat nélküli szerkezethez képest.
Egy normál szerkezetnél, ha a lamellák dőlésszögét 45 fokosra állítjuk, 43 %-kal tudjuk csökkenteni az energiaveszteséget. Ha ugyanezt a 45 fokos dőlés szöget egy bevonatos szerkezetnél használjuk, az energia veszteség további 15 %-kal csökken.
Érdemes megjegyezni, hogy a reluxák maguk is jelentősen hozzájárulnak az energiaveszteség csökkentéséhez, függetlenül az épület helyétől és a környezeti tényezőktől.